Augusztusban workshopot tartottam a Vegetáriánus fesztiválon, utána pedig 9 emberrel beszélgettem egyéni konzultáció formájában. Tudod mi volt az, ami kivétel nélkül mindenkinél előjött, legyen szó munkáról, párkapcsolatról vagy épp egészségről? Az önzőség kérdése: „X éve együtt vagyok valakivel, ő szeretne elköteleződni, én igazából már nem szeretem, de ezt nem tehetem vele.” „Súlyos beteg lettem, rengeteg zöldség- és gyümölcslevet kellene innom, de a kisbabám fél a centrifuga hangjától, így nem csinálok.” „Szeretném otthagyni a munkahelyem és saját vállalkozást indítani, de a szüleim ellenzik.” És hát micsoda önzőség lenne, ha ennek ellenére megtenném.
Vagyis szeretném ezt, szeretném azt, és mindig jön egy DE! De valaki miatt „nem lehet”. Tényleg nem? Add fel az álmaid, önmagad, sőt akár az életed azért, mert a párodnak, a szüleidnek, akárkidnek ez nem tetszik?
Hidd el, nem önzőség az, ha vannak céljaid, igényeid, vágyaid és szeretnéd ezeket megvalósítani, vagy netalántán egyszerűen csak szeretnél boldog lenni! Mégis, elgondolkodtató, miért tartják ezt ennyien önzésnek. Sokan összekeverik ugyanis az önközpontúságot, az önmaguk előtérbe helyezését az önzéssel.
Menjünk csak vissza képzeletben a kisgyermek korunkba. Akkor még kiharcoltuk, amit akartunk, nem adtuk fel, míg el nem értük. Jó, az eszközeink nem biztos, hogy mindenkinek tetszettek – lásd hiszti, üvöltés, durci –, de a kis kezdetleges céljaink megvoltak, nem ismertünk lehetetlent, és nem igazán érdekelt, ki mit szól mindehhez. De szóltak: „Ne legyél rossz!”, „Ne légy ilyen akaratos!”,”Ezt nem szabad/nem illik!” – és még sorolhatnám a rengeteg tiltást, amikkel beléd nevelték, hogy NE te legyél fontos, hanem szépen felelj meg mindenki másnak. Persze légy tekintettel másokra, ne árts szándékosan nekik, de önmagadat semmiképp se add fel! Önmagad számára te legyél az első! Feltételezem, te is azt szeretnéd, ha a másik őszinte lenne veled és nem csak megfelelési kényszerből tenne meg valamit. Szóval te is vállald inkább őszintén a véleményed és önmagad, és nyugodtan mondj nem-et, ha úgy érzed.
Merj változni és változtatni!
“Nemet mondani másoknak: ez része a felébredésnek, ez gyönyörű. A felébredés része, hogy úgy éled az életedet, ahogy helyesnek találod. Értsd meg: ez nem önzés. Önzés az, mikor másoktól azt követeled, hogy úgy éljenek, ahogy te helyesnek látod. Az önzés. Nem önzés, ha úgy éled a saját életed, ahogy helyesnek látod.” (Anthony de Mello)
